MINDEN BEJEGYZÉS

Az introvertáltakról rengeteg “gyors” címke kering a köztudatban: csendes, zárkózott, félénk, antiszociális. Csakhogy ezek a szavak gyakran nem a személyiségről szólnak, hanem arról, hogy kívülről minek tűnik az a működés, ami belül teljesen logikus.

Sokan úgy beszélnek az introvertáltságról, mintha az egy „stílus” lenne: valaki csendesebb, nem szeret szerepelni, inkább otthon marad. Csakhogy belülről ez általában nem ennyire egyszerű. Az introvertált működés inkább egy idegrendszeri és személyiségbeli beállítottság, ami hat a figyelmedre, az energiaszintedre, arra, hogyan dolgozod fel az ingereket, és milyen közegben tudsz igazán jól működni.

Sokan tapasztalják magukon – különösen az introvertáltak –, hogy nem minden emberhez kapcsolódnak ugyanúgy. Van, akivel mély, őszinte, biztonságos a kapcsolat, és van, akivel távolságtartóbb, felszínesebb, „udvarias” marad - még akár hosszú évek után is. Ez a különbség nem véletlen, és nem is hangulati kérdés: egy belső kapcsolódási rendszer működik mögötte, amelyet gyakran belső kör–külső kör modellként lehet a legjobban megérteni. Ez a felosztás nem felsőbbrendűségről, válo

Az introvertált emberek belső világa csendes, mégis rendkívül intenzív: a gondolataik gyakran nem a felszínen zajlanak, hanem mélyen belül,  visszatérve múltbeli helyzetekhez, érzésekhez, kimondatlan mondatokhoz. Egy beszélgetés, egy döntés vagy egy érzelmi élmény sokszor csak utólag nyeri el a valódi jelentését számukra. Ez a belső visszatekintés nem gyengeség, hanem a retrospektív gondolkodás természetes működése. A kérdés nem az, hogy visszagondolunk-e a múltra, hanem az,

Az introvertáltakról gyakran gondolják, hogy csendesek, visszahúzódók vagy félénkek, pedig valójában egészen más miatt működnek úgy, ahogy.