MINDEN BEJEGYZÉS

Az energiavámpírok azok az emberek, akiknek a társaságában – vagy akikkel való kommunikáció után – rendszeresen azt érezzük, hogy lemerülünk: elfáradunk, feszesebbek leszünk, romlik a hangulatunk, szétesik a fókuszunk, és több idő kell a regenerálódáshoz.

Az „introvertált–extrovertált” téma sokszor úgy jelenik meg a hétköznapokban, mintha két külön doboz lenne: az egyikben a csendes, a másikban a társasági emberek. A valóság ennél jóval árnyaltabb, mert a "középmezőnyben" ott vannak az ambivertáltak is.

Sokan még mindig úgy gondolkodnak az introvertáltak és extrovertáltak közötti különbségekről, mintha az pusztán annyit jelentene: „csendes” kontra „beszédes”. Pedig a valóság ennél jóval árnyaltabb – és sokkal érdekesebb is.

Van, hogy egy családi találkozó, egy hosszabb beszélgetés, egy munkahelyi megbeszélés vagy akár egy baráti délután után másnap furcsán üresnek, fáradtnak vagy ingerlékenynek érzed magad. Ez az élmény sok introvertált számára ismerős: a szociális másnaposság egy csendes belső állapot, amikor az idegrendszer kimerülés a társas terheléstől.

Az introvertált–extrovertált működés valójában nem két merev kategória, hanem egy skála, amelynek a két végpontján a klasszikus introvertált és extrovertált típus áll - középen pedig ott vannak az ambivertáltak.

Sokan tapasztalják magukon – különösen az introvertáltak –, hogy nem minden emberhez kapcsolódnak ugyanúgy. Van, akivel mély, őszinte, biztonságos a kapcsolat, és van, akivel távolságtartóbb, felszínesebb, „udvarias” marad - még akár hosszú évek után is. Ez a különbség nem véletlen, és nem is hangulati kérdés: egy belső kapcsolódási rendszer működik mögötte, amelyet gyakran belső kör–külső kör modellként lehet a legjobban megérteni. Ez a felosztás nem felsőbbrendűségről, válo